Megmentheti-e két milliárdos a világot?

Bill Gates

A világ második leggazdagabb embereként számon tartott amerikai Warren Buffet 44 milliárd dollárra taksált vagyonából közel 31 milliárdot a világ leggazdagabb embere, Bill Gates és felesége, Melinda által vezetett alapítványnak adományozott. Ezzel a történelem leghatalmasabb jótékony célú szervezete jött létre, melynek 60 milliárdos vagyona meghaladja a világ számos országának nemzeti össztermékét.

Különös figyelemmel böngésztem a jeles eseményről szóló tudósításokat, mert a fejlődő világ ilyen arányú segítése szokatlan jelenség az elszigeteltségéről hírhedt Egyesült Államokban.

Itt a lakosság nyolcvan százalékának nincsen útlevele, és még az ország egyes vezető politikusai is büszkék rá, hogy hazájukon kívül más országot nem ismernek.

Warren Buffet

Másrészt évek óta foglalkoztat a kérdés, hogy az amerikaiak valójában bőkezű filantrópok-e, avagy inkább szűkkeblű, önző nép. Egyikre is, másikra is bőven láttam példát. A valóság valószínűleg összetettebb az egyszerű statisztikánál, miszerint az amerikaiak hetven százaléka adományoz és több mint negyven százaléka önkénteskedik valamilyen jótékony szervezetben.
Néhány éve a kaliforniai Santa Barbarán nagy vihart kavart a helyi napilap tulajdonosa, a milliárdos vagyonú és ismert állatvédő Wendy P. McCaw, amikor a hálaadás ünnepe előtt imígyen kommentálta saját lapjában a helybéli szegény konyha pulykaadomány-gyűjtő felhívását: „A hálaadás ünnepén ne csak az emberek, de az állatok jólétéről se feledkezzünk meg. Mi lenne ha az idén a szokásos ünnepi pulykasült helyett a jóval egészségesebb babból és rizsből készült ételekkel lepnénk meg szegényeinket?” Wendy Antoinette – ahogyan azóta is nevezik a városka kevésbé tehetős rizs- és babevő lakosai – megtestesíti a Santa Barbara-i milliomosok népes táborának a hétköznapi emberek életéről alkotott képét, pedig ők nem több tízezer mérföldnyire, hanem szinte testközelben élnek városuk elesettjeivel.

Egy helyi gazdasági lap nonprofit tudósítójaként és több ilyen szervezet önkénteseként páratlan lehetőségem volt a gazdagok jótékonykodási szokásainak megismerésére. Santa Barbara ékszerdoboz a Csendes-óceán partján, de turista- és amerikai kisváros létére kultúrparadicsom. A klíma miatt idetelepedett hipergazdag nyugdíjasok és még aktív társaik, no meg az itt élő hírességek (Oprah Winfrey és társai) nem akartak lemondani a nagyvárosi kultúráról, megnyitották tehát tömött bukszáikat. Így van az alig kilencvenezres lélekszámú Santa Barbarának saját operája, szimfonikus zenekara, számos színháza, balett-társulata, amfiteátruma, szépművészeti és tengerészeti múzeuma, szépséges botanikus és állatkertje, a helybéli egyetemen otthont kapott előadássorozata világhírű előadókkal és művészekkel.

A gazdag adományozók saját nagyságuknak is adóznak: extravagáns maszkabálokon ünneplik önmagukat, mely eseményekről a helybéli média bőségesen illusztrált társasági rovatai szalagcímekben tudósítanak. A luxus életvitelhez szokott sokszoros milliomosok a város közterein is szeretik a szépet. Ennélfogva a városban törvényileg tilos bárkinek saját autójában aludni, s a rendőrség külön osztaga kergeti széjjel a városka otthontalan szegényeit.

Az érem másik oldala, hogy Santa Barbara az otthona az 1948 óta működő Direct Relief Internationalnak, amely a Forbes magazin szerint az Egyesült Államok egyik leghatékonyabb nonprofit szervezete. Kezdetben ruhát, orvosságot, élelmiszert küldtek a világháború miatt otthontalanná vált közép- és kelet-európai menekülteknek, míg 2005-ben 201 millió dollár értékben szállítottak orvosságot, orvosi eszközöket és készpénzes adományokat ötvenhat országba. Egy másik helybéli nonprofit szervezet, a Surgical Eye Expeditions (SEE) International 1974 óta végez látáshelyreállító tályogműtéteket a fejlődő országokban, ma már 89 ország 800 önkéntes szemészorvosának közreműködésével. A szervezet alapítóját az motiválta, hogy a fejlődö országok lakóit sújtó vakság hetvenöt százaléka megelőzhető vagy gyógyítható.

Éppen ez az a fajta „megalázó szegénység”, amely az üzleti életben könyörtelen, Rettenetes Billként elhíresült Bill Gatest arra késztette, hogy ne csak pénzét, de 2008-tól kezdődően életét is a globális szegénység és betegség leküzdésének szentelje. „Hogy emberek azért halnak meg egy kétdolláros pirula hiányában, mert csak napi egy dollárjuk van a megélhetésre“ – volt az, ami Gatest végső soron arra késztette, hogy a pénzcsinálást pénzadományozására váltsa át. A Gates házaspárral együtt Warren Buffet is azt vallja, hogy a kapitalista rendszer, amely oly gazdaggá tette őket, önmagában képtelen a szegénység felszámolására.

“A szegények nézőpontjából szemlélve a piacgazdaság megbukott” – jelentette ki Buffet egy televíziós interjúban.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.